Kokkolínó maci, ahogy még nem láttad.

Ha magányos vagyok, csak lemászom a vízaknába. Ott soha nem vagyok egyedül.

...amikor a szöcske lába odafagy a korláthoz.

Ez hét éve volt. Hónom alá csaptam és éjszaka nekiindultam vele a városnak. Igen, ez lett a legjobb. Vissza is adtam. Azóta sincs állványom.

Van egy elméletem az univerzum működését illetően: A reggeli harmat kizárólag azért gyöngyözik a pókhálókon, hogy az amatőr fotósok tudjanak mivel felvágni.

Néha a fővárosnak is vannak pillanatai... :)

Mi történik, ha a dolgozó nép fia a legsötétebb éjszaka a kertben mászkál és nincs nála semmi, amivel fényt csiholhat csupán egy fényképezőgép? Könnyen ez.

Tavaly ilyenkor kaptam lencsevégre ezt a méretes példányt amint leszállt a balatongyöröki Szépkilátó egyik lámpaoszlopán.