Mindig is szakállas frázisként könyveltem el a "csőstül jön a baj" meg a "baj nem jár egyedül" megszólalásokat. Érdekes módon azonban meg kellett tapasztalnom, hogy ezek a kifejezések egyáltalán nem alaptalanok.

Vannak ugyanis olyan napok, amikor minden sikerül, jól haladunk a munkánkkal, minden ügyfelünktől pozitív visszajelzéseket kapunk, még pihenni is van időnk és ki tudunk kapcsolódni, jól tudjuk érezni magunkat. Máskor pedig már korán reggel egy reklamáló telefont kapunk, nyűgösen indul a munka, nem haladunk, feszültek vagyunk és az egész nap megy a lecsóba. Tapasztalatból tudom, hogy ilyenkor egyszerűen lehetetlen mesterségesen kizökkenni a rossz napból. Hiába állunk meg, hiába meditálunk, szívunk friss levegőt stb.

Pont ilyen hullám(völgy) volt nekünk is pár napja, amikor is legszívesebben kiszakítottam volna a dátumot a naptárból és az életünkből. Aznap este hazafelé jövet felnéztem és hatalmas vérvörös hold volt az égen, nem sokkal a horizont felett, mint valami gyenge horrorfilm hatásvadász jelenetében. Ilyenkor gondolkodóba esek, hogy bár nem hiszek megfoghatatlan felsőbb hatalomban, de botorság azt állítani hogy a világ csak annyi, amennyit látunk belőle. Valami oka csak van az egyes összefüggéseknek, például annak hogy időnként egyszerre "mindenki megőrül".